Római Katolikus Egyházközség, Dudar

magyar

D U D A R
 
Vasárnap és ünnepnap: 15 óra
 
A templom védőszentje: Rózsafüzér Királynője
 
Búcsú: október első vasárnapja (október 7.)
 
A plébánia címe:
8422. Bakonynána Alkotmány u. 18.
Tel.: 88/488-176 (20/823-1571)

Római Katolikus Egyházközség, Dudar
A Bakonynánai Róm. Kat. Plébánia filiája – Veszprémi Főegyházmegye
 
A templom védőszentje, titulusa: a Boldogságos Szűz Mária, Rózsafüzér királynője
A templom búcsúja: október 7.
A templom búcsújának vasárnapi ünneplése: Október első vasárnapja
A templom címe: 8416 Dudar Dózsa György u. 7.
Miserend: vasárnap du. 3 óra
 
A plébánia hivatal címe: 8422 Bakonynána Alkotmány u. 18.
Telefon: 88/488-176
 
Plébános: Horváth Lajos c. esperes – plébános
Címe: 8422 Bakonynána Alkotmány u. 18.
Telefon: 88/488-176
Mobil: 20/823-1571
E-mail: lajosh@vnet.hu
 
 
A Római Katolikus Egyház hierarchiája:
 
PÁPA: XVI. Benedek – Jézus Krisztus földi helytartója, a Katolikus Egyház főpásztora, Róma (a Római Főegyházmegye) püspöke, Vatikán állam államfője.
 
PÜSPÖK: Dr. Márfi Gyula érsek, a Veszprémi Főegyházmegye főpásztora. (A Főegyházmegye 2. érseke.)
 
Plébános: Horváth Lajos kerületi esperes – plébános
 

PAROCHIA:
 
BAKONYNÁNA
MATER ECCLESIE
 
FILIA:
 
D U D A R
 
DIOCESE:
 
VESZPRÉM
 
TITULUS ECCLESIAE:
 
RÓZSAFÜZÉR KIRÁLNŐJE

Katolikus Egyházközség és templom Dudaron
(Horváth Lajos plébános)
 
 
         Alapos okunk van feltételezni, hogy Dudar település kialakulásakor az itt élő emberek keresztények voltak. A Bakony völgyében elterülő falu távol volt a forgalmasabb kereskedelmi utaktól, így kissé elszigetelődve élték hétköznapjaikat az itt lakók.
1430 és 1445 között oklevelekben történik megemlékezés a településről. Az első plébános 1495-ös kinevezését is oklevél említi, neve azonban ismeretlen. Későbbi helyi plébánosokról, templomról, szentmisék helyéről, rendjéről hosszú ideig nincs adat.
A török hódoltság, a három részre szakadt ország nemcsak politikai, gazdasági, hanem vallási szempontból is mélypontra taszította az országot, és ez minden településen nagy változásokat okozott. Megszűntek azok az erők, amelyek a középkor öt századán keresztül fenntartották és fejlesztették a magyar művelődést, a Szent István által a keresztény Európába bekapcsolt életet. Jó példa erre a Ferences Rend szigorúbb ágának, a cseri barátoknak a helyzete. A mohácsi vész előtt 70 kolostoruk volt 1500 szerzetessel, 1600 körül egész Magyarország nem számlált többet 300 katolikus papnál, beleértve püspököt, világi papot és szerzetest. Sajátos helyzet volt a hódoltsági területeken, hogy a török eltűrte a ferencesek működését, így néhány ferences (barát) tartotta fönn itt az Egyház életének folyamatosságát. Mindemellett a templomokról lekerült a kereszt, hogy helyet adjon a félholdnak. Ilyen körülmények között feltételezhető, hogy Dudar vidékén is a barátok végezték a lelkipásztorkodást.
A reformáció és annak rohamos fejlődése nagy változásokat hozott a környék vallási életében. A XVIII. század elejére Szentkirály, Csetény, Dudar és rövid ideig Nána is többségében a protestáns vallásra tért át. Nagy szerepet játszott ebben a környék akkori földesura Török Bálint is. A dudari római katolikusok arányának fogyását a Veszprémi Érseki Levéltár okiratainak adataiból lehet nyomon követni, főként a Visitatio canonica jegyzőkönyveiből.
A maroknyi dudari katolikus elsősorban Kisdudaron élt, mely Gróf Nádasdy Pál birtoka volt. Ezek az emberek a „Hétházban”, a Mária Terézia által betelepített cselédek leszármazottjai voltak. Az itt élő cselédek nagy része katolikus volt. Nádasdy gróf a major legmagasabb pontján gerendákból haranglábat ácsoltatott, és harangot adományozott a kisdudariaknak. A harangot a háború alatt elrejtették, hogy megmentsék a beolvasztástól, de sajnos a koronája letört, így jelenleg a máterben a bakonynánai plébánián őrzik. Amíg a harang működhetett harangozás naponta háromszor  volt, kiválasztott személy végezte, reggel, délben és este. Temetőt is kapott a cselédség, a mai napig is ez a katolikus hívek végső nyughelye. Szentmisére Bakonynánára gyalog jártak át a hívek. A gyerekek Dudaron a református iskolában tanultak, csak az elsőáldozás és bérmálás előtti hittan oktatásra jártak át Bakonynánára.
A Nádasdy birtok kb. 1940-ben történt eladása után a gróf a cselédeket a megmaradt pusztákon alkalmazta tovább. Ezzel lecsökkent a lakók, és így a katolikusok száma, akik továbbra is Bakonynánára jártak szentmisére. Ez az állapot az egyházi iskolák elkobzásáig és a szerzetes rendek feloszlatásáig tartott.  Később néhány család gyermeke átjárt Bakonynánára a katolikus iskolába és ott fejezte be az elemi iskolát.
1951-ben, a szerzetes rendeknek a kommunisták által végrehajtott feloszlatása után rövid időre kapott a bakonynánai plébánia egy káplánt, Krasznai József Kerény* zirci ciszterci szerzetes személyében. A szerzetesrendek feloszlatását követően a dudari iskolához került egy szerzetesnővér, aki ott engedéllyel tanított. Vasárnaponként a dudari katolikusokkal együtt járt át Bakonynánára. Ő vetette fel a gondolatot, hogy egy alkalmas helyiség biztosításával 15-20 ember útját lehetne megspórolni, sőt a gyermekek hitoktatásának is ott lehetne helyet biztosítani
Kisdudaron a Polt család felajánlotta a tisztaszobáját a szentmise bemutatásához, így a híveknek nem kellett a szomszéd faluba gyalogolni. A káplán a misézéshez az utat nehéz, zötykölődő lovas kocsival vagy gyalog tette meg, hátizsákban cipelve az akkor még a misézéshez kötelező - szentek ereklyéit tartalmazó - oltárkövet. Vasárnaponként 25-30 személy gyűlt össze, hogy részesüljön a szentmisén nyerhető kegyelmekben. Az éneklést jó hangú, önkéntes kántornő vezette, Máténé személyében.
Közben a faluban növekedett a katolikusok száma, mivel a megnyílt szénbánya munkalehetőséget adott a letelepedőknek, akik adott esetben távoli vidékekről is jöttek.
A „tisztaszobai” misék 1956. végéig tartottak, mivel közben Bittmann István és családja felajánlott egy termet állandó miséző helynek. Bár Bakonynánához tatozott a dudari egyházközség, mégis 1957-ben Koroncz László** nagyesztergári plébános indította el az állandó, rendszeres misézést a Bittmann-féle volt cipész műhelyben, a Diófa és a Dózsa utca sarkán. Ő, mint a szomszédos községek legfiatalabb papja járt át misézni és hittant oktatni. Ez a miséző hely 1992. őszéig,  kb. 1960 után már a bakonynánai plébánosok ellátásában működött.
A nyolcvanas években egyre többször merült fel a már régebben is vágyott és megfogalmazott gondolat: jó lenne egy saját kápolna vagy templom! A gondolat Horváth Lajos*** bakonynánai plébános idejében valósult meg, Horváth Annamária lelkipásztori kisegítő, szápári kántor és hitoktató közreműködésével. A dudari hívek közül pedig az ügy fő mozgatója Helt József volt.
1988-89-ben megszületett a döntés és a telek kiválasztása és megvásárlása. Szempont volt, hogy az új templom helye ne legyen messze az eddigi miséző helytől. Ma már a hívek zöme nem vállalja nagy távolság megtételét a vasárnapi miséért. A terveket Véber János veszprémi tervező készítette. A tervek megvalósítását 1990. márciusában hagyta jóvá Dr. Szendi József veszprémi püspök. Az építkezést Balogh István bakonybéli építési vállalkozó vezette.
A hívek egy része társadalmi munkában vette ki részét az építésből, és pénzbeni adományokkal is támogatták a megvalósítást. Anyagilag támogatta a templomépítést a püspökség és nagyobb segítséget nyújtott a bécsi székhelyű európai katolikus segélyszervezet.

A templom tornya, gerenda ácsolat formájában még megvalósításra vár.
1992. október 4-ére, ha nem is készült el egészen a templom, de már használatba vehető állapotban volt, így ezen a napon - a templom búcsúján - szentelte fel (áldotta meg) Dr. Szendi József püspök úr.
Az egyházközség mai lélekszáma: 320.  A templom védőszentje: a Boldogságos Szűz Mária, Rózsafüzér Királynője.
 
 
 
 
* Krasznai József erény ciszterci, szül.: Pestszentlőrinc, 1925. október 20., pappá szentelték: Budapest, 1950. június 16., Bölcsészhallgató és kisegítő a budapesti Szent Imre plébánián 1950-51., káplán Bakonynánán 1951., Nagykapornak 1951-54., Keszthely Magyarok Nagyasszonya 1954-58., Tab 1958-64., Zirc 1964-66., plébános Olaszfalu 1966-70., Zalaszántó 1970-89., Olaszfalu 1989-99., címzetes esperes 1984-től, Meghalt a zirci rendházban 1999-ben.
 
** Koroncz László szül.: Somogyszob, 1925. május 10., pappá szentelték: Nagykanizsa, 1948. március 14., káplán Balatonlelle 1948-50., Tapolca 1950-53., plébános Nagyesztergár 1953-61., Lókut 1961-62., Enying 1962-67., Búcsúszentlászló 1967-81., a leányfalui lelkigyakorlatos ház igazgatója 1983-92., oldallagos plébánoshelyettes uo.1986., c. esperes 1970., tb. Kanonok 1984., plébános Nagykanizsa Jézus Szíve 1992-99., Murakeresztúri apát 1999.,  nyugalomban Miklósfa 1999.
 
*** Horváth Lajos szül.: Veszprém, 1955. december 10. Pappá szentelték: Veszprém, 1981. június 18., káplán Siófok 1981., Balatonfüred 1981-82., Veszprém Szent László 1982., Berhida 1982., Ajka Jézus Szíve 1982-83., plébános Bakonynána 1983- / oldallagosan Szápár 1983-, kegyhely igazgató Csatka 1991-92./ h. esperes 1996. c. esperes 2002.
Kerületi esperes 2012. 01. 09.
 
PONTIFEX MAXIMUS:
 
XVI. BENEDEK
 
ORDINARIUS:
 
DR. MÁRFI GYULA
ARCHIEPISCOPUS
 
PAROCHUS LOCI:
 HORVÁTH LAJOS

Honlapunk támogatói

Education - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.